Kínában élő szerzőnk, Csontos Sára korábban összegyűjtötte azt a 10 dolgot, amit a legjobban szeret Kínában. Ezúttal a kellemetlen, idegesítő és az európai ember számára szinte elviselhetetlen dolgokat mutatja be nekünk:
- Köpködés, krákogás
„A padlóra köpni tilos” tábla a szentendrei skanzenben bizonyítja, hogy a köpés nem is olyan rég még hazánkban is elterjedt jelenség volt. Mindez nekem már kimaradt az életemből, így undorral vegyes borzongással tölt el nap mint nap, hogy Kínában ez a szokás még igen elevenen él.
A zebránál a zöld jelre várva bizony sokszor kapkodnom kell a lábamat, nehogy rajtam landoljon egy adag kínai csula. Nemtől, életkortól, anyagi helyzettől függetlenül mindenki köpköd, de egy dolog még ennél is rosszabb: a zsebkendő használatát mellőző orrfújás. Egy magára valamit is adó kínai reggele nem kezdődhet el enélkül az egészségügyi rituálé nélkül: takony fölszívása jó mélyre, aztán bármelyik death metal bandát megszégyenítő szörnyű hörgéssel, krákogással mindezek kiköpése. A teraszon ülve sokszor vagyok kénytelen hallgatni ezt a lakásokból kiszűrődő, üdítőnek semmiképp nem mondható szimfóniát.
- Kína zajos
-Jean, mi ez a zaj odakint?
-Dübörög a kínai gazdaság.
De sajnos nem csak erről van szó. Az igaz, hogy nincs olyan eldugott poros kis utca szerte Kínában, ahol éppen ne zajlana útfelújítás, felhőkarcoló építés, lakásrenoválás, sőt, sokszor éjszaka sem áll meg a kínai paraszt kezében az ütvefúró, de maga a kínai néplélek is igen hangos. Ordítanak a metrón a telefonba, ordítva kérnek fél kiló rizst a boltban, ordítva társalognak egymással az utcán. Korán reggel a zajra fölkelve mindig gyorsan kinézek az ablakon, mi is ez a csetepaté, talán valami izgalmas verekedés? De nem, csak az öregasszonyok beszélik meg, hogy mit vettek a piacon, vagy valami mást… A kantoni emberek csevegése olyan, mintha éppen valami véresen komoly dologról veszekednének, de amikor arcukat is szemügyre veszed, rájössz, csupán kedélyesen társalognak..
Éppen megy a reklamálás ...
3. Hamis termékek
Ha egy éves ittlétem alapján túl sokat nem is, de egyet mindenképp ki merek jelenteni a kínaiakról: piszok ügyesen tudnak hamisítani. Külföldi kozmetikai vagy elektronikus termékekért inkább Hong Kongba megyek, mivel él bennem a gyanú, hogy hiába a tökéletes csomagolás, a márkanév precíz betűtípusa, legtöbb esetben csak a rosszminőségű másával van dolgunk, mint a Hattyúk tavában.
A Nockia, Sumsung, Adimen márkanevek ízelítőt adhatnak, mennyire nem törődnek olyan apróságokkal, mint például a kreativitás, s mennyire törődnek olyan dolgokkal, mint például a látszat.
Adimen
Sencsen egyik híres neves nevezetessége a Shenzhen Commercial Center, vagyis a fake piac, ahol Gucci táskáktól kezdve, Thomas Sabo ékszereken át, szinte az összes nyugati márka képviselteti magát, megszólalásig hasonló termékekkel. Ám mikor egy hónap után letörik a csatt, vagy bebüdösödik a láb, az olcsón szerzett termék iránti őszinte öröm is más színben tűnik fel. A hamis márkáknál jobban már csak a hamisított röviditalokkal lehet ráfázni. Egy két pohár fake whisky elfogyasztása sűrű szenvedésekkel teli másnapos élményeket tud okozni, a legrosszabb tinédzserkori emlékeket is messze túlszárnyalva. A kukoricából vagy cirokból desztillált helyi pálinka, a „baijiu”, förtelmes ízével sokszor kergetett már a hamis külföldi röviditalok csapdájába, így csak tanácsolni tudom: ha teheted, inkább csak sörözz Kínában!
- MSG
A kínai vegeta, ami egy jó háziasszony konyhájából nem hiányozhat. Ez a rejtélyes nevű ízfokozó (monosodium vagy nátrium glutamát) egy alattomos méreg, melynek túlzott fogyasztása kiütéseket okoz az arcon, nagyobb mennyiségben szédülést, fejfájást, mégis igen kedvelt erre.
MSG a boltok polcain
Hogy miért? A válasz egyszerű, egy zacskó kb. 70 forintos MSG könnyedén segít, ha nem túl friss a hús, vagy tegnap elmadzsongozták a fűszerekre szánt pénzt. Szinte a legtöbb étteremben használják, még ha mindezt sokszor le is tagadják. Mivel íztelen és szagtalan így észrevétlenül mérgezi napról napra az erre nem túl immunis külföldieket.
5. A vécék
Ha a „10 legrosszabb dolog” listán a sorrend is számítana, akkor minden bizonnyal ez a kínai vécékról szóló írásom kerülne az első helyre. Mindenki ismeri azt a „balkáni” vécétípust: ahol egy kicsempézett kis luk fölé guggolva kell beletalálni, ami, valljuk be, nem mindig jön össze. Így a népes Kínában 15 perc leforgása alatt a luk környékén szép számmal gyülekeznek a tócsák, s mivel a papírt nem a wc-be dobják, hanem egy kis szemeteskosárba, estefelé már igen szép csendéletet mutat a lefedetlen bűzölgő és különböző színekben pompázó papírhegy. Vidéken, főleg a szegényebb településeken egy kis viskó szolgál a falu lakóinak vécé gyanánt, fiúknak lányoknak egy-egy nagy gödörrel, természetesen vízrendszer nélkül…
Út menti WC
A legextrémebb változatot Belső-Mongóliában, egy buszpályaudvaron láttam. A vécék egymástól farostléc-lapokkal voltak elválasztva, ajtók nélkül, lyuk helyett pedig egy kb. 50 cm mély közös csatorna volt elvezetve alant, így bárki megcsodálhatta az aznapi termést. S mivel a kis kanális fehér csempével volt kirakva, érthető, hogy hosszú időbe telt, mire feldolgoztam az élményt.
6. Dulakodás
A hamisításon kívül még egy dologhoz rettentően értenek a Mennyei Birodalom lakói, a Dulakodáshoz. Az idegbaj kerülget, amikor a metrómegállóhoz érkezve utat török magamnak az ajtóhoz, s szemközt, az üvegablakon át megpillantom a peronon tömörülő, helyre éhes kínai arcokat.
Nyílik a metró ajtó, a kínaik dulakodásra készen
Amint az ajtó kinyílik, őrült módjára özönlenek be, semmivel, de főleg a leszállni szándékozó utastársaikkal nem törődve. A „várják meg míg először az utasok kiszállnak” kultúrát a kormány igyekszik a legkülönbözőbb módokon, oktatófilmmel, a peronra felfestett sorban álló tappancsokkal propagálni, mindezidáig több-kevesebb sikerrel.
...és kinyílt az ajtó
7. Töménytelen rossz minőségű dolog
Nem csak az egész világot, hanem saját országukat is elárasztják a rosszabbnál rosszabb minőségű termékek, legyen szó fogkeféről (egy nagyobb svung után kettétörik), bíborszínű, ehetetlen paradicsomsűrítménytől, nem tapadó műanyagfogasról, vagy a kinyitáskor a kézben maradó ablakfogantyúról. Sok gyár már igyekszik a minőségre is hangsúlyt fektetni, ám az olcsó előállítás vonzereje, inkább az egyszerűbb megoldás felé tereli őket. Sokak, így az én bosszúságomra is.
Igényes megoldások egy belső-mongol buddhista kolostorban
8. Lépcsős turista utak
Kínában rengeteg szép hegy van, ami a túrázás kedvelőinek jó hír, ám ha valaki nem szeretne valami eldugott rizsföldön kikötni éjjel kettőkor, arra kényszerül, hogy a már bejáratott turistaútvonalakon induljon el. Amivel csak egy bökkenő van, hogy szinte az összes lépcsőkkel van kikövezve. A szicsuáni Emei shan-ra, a kínaiak egyik szent hegyére is lépcsőn visz fel az út, annak ellenére, hogy egy 3000 méteres hegyről van szó. Így a klasszikus értelemben vett túrázásról szó sem lehet. Arról nem is beszélve, hogy lépcsőzni sokkal megterhelőbb, mintha kis hegyi ösvényeken jutnánk fel a csúcsra.
9. Mindent összepisilő kisgyerekek
A kínaiakba nem sok szégyenérzet szorult, így érthető ha a kisgyerekekbe még annyi se. Ahol rájuk jön a pisilhetnék, ott a szülők közreműködésével el is végzik. Ha épp buszon utaznak, akkor az anyuka csak előkap egy zacskót vagy műanyagpalackot és a dolog el is van intézve. Ha az utcán jön rá a kis türhőre, semmi gond, a kisgatyájukon lévő, pont erre kialakított lyukon keresztül megteszik úton útfélen. Az utca közepén, a bolt előtt, a buszmegállóban. Sencsen tele van parkokkal, az utcák mentén virágágyásokkal, bokrokkal, ahová minden további gond nélkül el lehetne vonulni. Sokszor csupán pár tíz métert kellene tenniük egy nyilvános vécéért, de nem. Ami a legjobban zavar mindebben, hogy számukra ez a lehető legtermészetesebb, s míg én próbálom a rosszalló arckifejezésemmel tudtukra adni, hogy ez bizony nem helyénvaló, a helyieknek fel se tűnik.
Pisilő kisgyerek a pláza tövében
10. Környezetszennyezés és szemetelés.
A kínaiak kicsiben és nagyban is szennyezik a környezetüket. A füstölgő gyárakról, a folyók élővilágát kipusztító mérgező anyagokról, „a napot nem lehet látni Pekingben” sztoriról mindenki halott már egyet-mást, de sajnos a legtöbb ember a mindennapokban sem igen környezettudatos.
Észak-kínai utcakép
Sencsen impozáns, sziklás tengerpartja tele van a turisták által eldobált ételmaradékokkal, palackokkal, elszakadt papucsokkal, s miegymással. Vidéken még rosszabb a helyzet, a falu szemetét egyszerűen a házak mögé dobálják, a tó partján sétálva pedig az elfogyasztott üdítős flakont hanyag mozdulattal bele a vízbe. Sencsenben a köztereken már szinte mindenhol szelektív kukák vannak, ami igen dicséretes, ám úgy érzem, e téren a kínaik még gyerekcipőben járnak.
Utcakép
A fenti lista a kínai mindennapok árnyoldalait kívánta bemutatni, melyek egy külföldi számára érthetően furcsák és idegenek.
Életkép
Aki a jó dolgokról is szeretne hallani, olvassa el a „10 legjobb dolog Kínában” című írásomat!
Szerző: Csontos Sára
Fotó: a szerző hozzájárulásával
